A portré egy kifinomultnak tűnő férfit örökít meg, egyenes és tudó tekintettel. A művész mesterien használta a korlátozott palettát, melyet a mély, földszínek dominálnak; a barna, fekete és a gallérban látható halványfehér árnyalatok kölcsönhatása komor, de magával ragadó atmoszférát teremt. Az alany élesen kirajzolt vonásai, melyeket a fény és árnyék játéka hangsúlyoz, karakterre utalnak: erős orr, átható szemek és gondosan formázott bajusz mind a komolyság érzését keltik. Az alany karjai össze vannak kulcsolva, ami a formalitás, és talán a bizalmatlanság egy kis jelét is magában hordozza, de a fej enyhe elfordítása és a mosoly finom sugallata enyhít minden merevséget. Ez egy kontrasztvizsgálat: a bőr lágysága a sötét öltöny szigorúságával szemben, a finom kezek az erélyes tartással szemben. Az ecsetvonás, látható, de nem tolakodó, textúrát és mélységet ad, mozgás és élet érzését keltve a vászon határain belül.