A jelenet nyers energiával bontakozik ki, egy csatatér, amely a káosz örvényébe került. Az ecsetvonások vadak, szinte őrjöngőek, átadják a konfliktus intenzitását. A kompozíció magába szippant, a szem végigpásztázza a jelenetet: egy katona küzdelme, egy elesett bajtárs, a török tábor impozáns sátrai. A színpaletta drámai, a barna, okker és zöld földes tónusai, amelyet a karmazsin villanások és az ég hideg tónusai színeznek. Ez a festmény nemcsak a háború ábrázolása, hanem annak zsigeri megtapasztalása is; a néző szinte hallja az acél csattanását és a sebesültek kiáltásait. A történelmi kontextus a jelentés rétegeit adja hozzá; a festmény megragadja a küzdelmet, a pillanatot az időben, ami örökre a vásznon megfagyott.