Ebben a kiváló illusztráción egy friss történetet láthatunk, ami minden részletével bepillantást nyújt a karakterek közötti feszültségbe. A középpontban álló figura, nehézkes szőrme köntösben, amely barnás medvére hasonlít, kétségbeesésének megszokott módjával áll. A hallgatói pozíció, enyhén meggörbülve, sebezhetőséget sugall, ugyanakkor egyfajta követelést is hordoz. Az előtérben álló alak egy fejet, vagy talán egy másik hasonlót tart a kezében, kitartott karral az ajtóból körbenykedő öregember felé. Az öregjárása az ügyes fodrait és a bepattanát tükrözve megjelenik, a rendetlen lobonca jórészt hangsúlyozza a falusi vidék elegáns ízét. A sötét, fenyegetően felhős háttér egyobra jövendő vihart sejtetett, a két fogalomban sebes szinte ütközés elénk tár. Egy hű kutya áll a figura lábainál, amely talán a pontosság képviselője, és a bizonytalan helyzetben bujkálva.