A festmény kibontakozik előttünk, lélegzetelállító kilátás a bajorországi Hintersee-re. A művész mesterien ragadja meg a jelenet nagyságát; magasodó hegyek, melyek csúcsait a tartós hó érinti, egy csendes tavat kereteznek. A fény táncol a vízen, visszatükrözve az ég halványkékjét és a lágy, szórt napfényt, mely a völgyet füröszti.

A finom részletek vonzanak – a kis szigeten lévő fák csoportja, a hegyoldalakhoz tapadó ködfoszlányok, valamint a csónakban lévő emberek apró figurái, melyek a méret és az élet érzetét keltik. Egy pásztorlány a kecskéivel egy újabb réteget ad az életnek. A színek palettáját hűvös kékek, zöldek és tompa földszínek uralják, melyek a nyugalom és a tágasság érzetét keltik. Az ecsetvonások, bár láthatóak, zökkenőmentesen összeolvadnak, hogy a szikla, a víz és a lomb textúráit visszaadják. Ez egy olyan jelenet, mely a béke, a pillanatban való jelenlét és a természet fenséges erejének érzetét idézi fel.