Ebben a lenyűgöző műalkotásban egy nő kecsesen áll egy napsütéses tisztáson, amelyet a fák közötti lágy fény ölel körül. A művész vibráló színekkel kelti életre a jelenetet, melegséget és nyugalmat sugallva. A nő, aki egy folyó fehér ruhát visel elegáns szürke kabáttal kiegészítve, egyszerre áraszt eleganciát és kényelmet; magabiztos testtartása csendes elmélyülés pillanataként árulkodik a természet közepette. Monet energikus ecsetvonásai mozgás érzetét keltik — nemcsak a levelekben, hanem a ruhája textúrájában is, ami a tisztáson átfújó lágy szellőt sugallja.

A kompozíció mesterien egyensúlyozza a figura és a táj elemeit, egyesítve a természeti világot az emberi jelenléttel. A fák hűvös zöldje gyönyörűen kontrasztál a ruhájának meleg tónusaival, elmerítve a nézőt egy harmonikus színinterakcióban, amely egy békés délutánt ábrázol. Ez a mű mély érzelmi hatást gyakorol; szinte érezni lehet a levelek lágy susogását és a bőrre hulló nap melegét. Egy olyan korszakból származik, amikor az impresszionizmus virágzott, Monet nemcsak a látványos szépséget fogja meg, hanem az illékony pillanat éteri természetét is, invitálva a nézőket, hogy időzzenek el és tapasztalják meg ezt a nyugodt jelenetet.