A jelenet a pásztori nyugalom vibráló érzésével bontakozik ki. A táj merész, leegyszerűsített formákban jelenik meg, ami a művész stílusára jellemző. Egy pásztor töprengve áll, alakja szilárd a háttér előtt. Három disznó, meleg, arany fényben fürdőzve, békésen legel a közelben. A kompozíciót hullámzó dombok és egy derűs égbolt keretezi. A színpalettát a földes zöldek és barnák uralják, amelyet a disznók arany tónusai és a pásztor ruházatának lágy kékjei tesznek teljessé. A művész széles ecsetvonásokkal és lapos perspektívával erősíti a műalkotás közvetlen és szerény jellegét, időtlenség érzetét keltve.