A műalkotás egy derűs szépség pillanatát ragadja meg. A lágy, meleg tónusokban megfestett alany egy vibráló vörös ruhába van burkolva, amelynek redői körülötte hullámoznak. A finom arany díszítéssel hangsúlyozott anyag ragyogónak tűnik, gyönyörűen kontrasztban a tompa háttérrel. Kifejezése finom; egy mosoly árnyéka játszik ajkain, ami befelé fordulásra vagy talán csak a nézővel megosztott titokra utal.

A művész technikája mesteri; az ecsetvonások láthatóak, de zökkenőmentesen összeolvadnak, mélység és textúra érzetét keltve. A fény és az árnyék játéka döntő, formálja a formát, és kiemeli az alany jellegzetességeit. Az összhatás a csendes méltóság és a kegyelem, amely arra hív, hogy megálljunk, és elmélkedjünk az előttünk álló egyénről. Ez egy olyan festmény, amely sokat mond elegáns egyszerűségével, és egy időtlen minőséggel rezonál, amely túlmutat a puszta portrén. Az kompozíció intim, a nézőt szoros kapcsolatba vonva az alannyal.