A mű egy ülő tahiti alakot ábrázol, melyet finom akvarell és ceruza kombinációjával jelenít meg. Az alak, egy nő, egy elgondolkodott pillanatban van megörökítve, testtartása csendes elmélkedést sugall. Karja finoman a térdén nyugszik, tekintete pedig oldalra irányul, ami a mély gondolkodás vagy megfigyelés benyomását kelti. A bőr lágy tónusai finoman kontrasztban állnak a haja sötétebb tónusaival és a ruhája kékjével.

A művész technikája abban nyilvánul meg, ahogyan az akvarell mosások zökkenőmentesen keverednek, lágy, atmoszférikus hatást keltve. A ceruzavonalak használata definiálja és részletezi a vonásokat, különösen az alak arcán és kezén. A háttér egyszerű, utal a lombozatra és a nyugodt környezetre, fokozva a középső figurából áradó derű érzését. A papír megválasztása, valószínűleg texturált, további mélységet és karaktert ad a műnek. Ez egy pillanatnyi felvétel; egy privát, intim és gyengéd kifejezés. A béke és a nyugalom érzését idézi.