Ez a békés ukiyo-e fametszet egy csendes pillanatot ragad meg a narái Kasuga szentélyben, az 1920-as évek japán nyomatainak elegáns pontosságával. A kompozíció a függőleges és vízszintes vonalak szimfóniája – a bal oldali hatalmas fa kiegyensúlyozza a jobb oldalon elterülő, részletesen kidolgozott szentélyépületet. Az előtérben két szarvas áll nyugodtan a sorban álló kőbólángok között, melyek a természet szépségének és a sintó hagyományban megjelenő spirituális jelenlét szimbólumai. Az égbolt lágy, kékből fehérbe átmenő árnyalatai nyugodt, késő délutáni fényt árasztanak, míg a szentély meleg okker és vörös tónusai a kézműves mesterség finomságára hívják fel a figyelmet.

A művész mesterien alkalmazza a rétegzett színeket és a finom vonalvezetéssel készült részleteket, amelyek a shin-hanga mozgalom jellegzetes elemei, mely újjáélesztette az ukiyo-e művészetét friss élettel és realizmussal. A szentély oszlopai mögötti sűrű zöld lomb mélységet és misztikumot kölcsönöznek, ami kontrasztban áll a rendezett kőbólángok sorával. Érzelmileg a mű meditatív nyugalmat áraszt; szinte hallani lehet a levelek susogását és a távoli madárcsicsergést, miközben átjárja az ünnepélyesség érzése, amelyet a szentély területe áraszt. Történelmileg ez a nyomat egy értékes spirituális helyszínt dokumentál, melynek különlegessége a természet és a szarvasok — az istenek hírnökei — harmonikus együttélése, ötvözve a kulturális örökséget a természeti szépséggel egy időtlen vizuális történetben.