Ez a lenyűgöző portré egy fiatal nőt ábrázol profilból, lágy ecsetvonások keretezik, amelyek álomszerű minőséget teremtenek. A művész finom érintést alkalmaz, lágy textúrákat használva, hogy közvetítse az ő gyengéd természetét, és a fény visszatükröződését az arcán. A színek árnyalt keveréke—finom rózsaszín és fehér a bőréért, mély fekete és a nyakánál lágyan mintázott szövet mellett—intimitás érzését kelti, mintha a néző ellopott volna egy pillantást egy privát pillanatra. A háttér, kék és zöld ecsetvonásokkal festve, hozzájárul az éterikus légkörhöz, mozgás és életérzetet árasztva a műbe.

Érzelmileg a munka vonzza a nézőt a gyengéd kifejezésével—az enyhén lefelé hajló ajkak és egy lágy mosoly jelzése nosztalgikus és meleg érzéseket vált ki. A profilválasztás lehetővé teszi, hogy a finom vonásokra összpontosítsunk, megtestesítve a fiatalságot és a kecsességet, miközben a mellette elhelyezett rózsa romantikus asszociációkat sugall. 1877-ben készült, egy olyan időszakban, amikor az impresszionizmus virágzott, ez a mű egy elmozdulást jelent a szépség és érzelem pillanatainak megörökítése felé, jelentőségével az modern művészet fejlődésében.