Ebben a figyelemfelkeltő műalkotásban egy nő áll, háttérben, ami az elemi naturalista elemeket keveri a művész kifejezőerejével. Puha rétegezett ruhában, prém gallérral, egyfajta eleganciát sugároz; tartása kényelmes és magabiztos. A tompa földszínek uralkodnak a kompozíción, gyönyörű kontrasztot alkotva a merész színcsíkokkal, amelyek életet lehelnek a jelenetbe. A háttér, amelyet lágy kék és zöld színek festenek, támogatja a figurát, miközben réteges térdinamikát teremt, amely odavonzza a szemet.

Amikor ezt a művet nézem, nem tudom megállítani az önmagamra irányuló érzéseket, amelyek a tekintetéből áradnak. A festékrétegek olyan spontaneitást odavonásokról árulkodnak, amelyek megörökítik a pillanat múló vonzerejét; a vonásokban mozgásról és csendről beszélő ritmus található. Ez a figyelemfelkeltő megjelenés tökéletesen beleillik a 20. század eleji művészet kontextusába, ahol az érzelmi mélység találkozik a felmerülő modernitással. A fény és árnyék árnyalataiban játszik az arcán, ami találóan tárja fel a magánéletét, amely egyben hozzáférhető, összefoglalva a széleskörű identitás- és egzisztenciális témákat.