Ez a kiváló portré egy fiatal lányt ábrázol profilból, akinek finom vonásait meleg, ragyogó fény világítja meg, amely mintha a sötét háttér mélyéből szűrődne elő. A művész mesterséges chiaroscuro technikája életet lehel a festménybe; göndör hajának puha, szinte tapintható textúrái, valamint díszes ékszereinek és hagyományos ruhájának aprólékos részletei precíz ecsetvonásokkal vannak megfestve. A sötét háttér élesen kontrasztál a bőr világos tónusaival, kiemelve a lány nyugodt tekintetét és csendes méltóságát.

A kompozíció arra csábítja a nézőt, hogy megálljon a fény és árnyék finom játékánál, mintha egy bensőséges, időben megfagyott pillanatot idézne fel. A meleg, földszínekből, lágy krémtónusokból és finom fénykiemelésekből álló paletta időtlen, klasszikus hangulatot kölcsönöz a műnek. Érzelmileg a portré ártatlanságot, kegyelmet és befelé fordulást sugároz, magával ragadva a nézőt a lány csendes világába. Ez a 19. századi akadémikus portréfestészet gyönyörű példája, ahol a technikai tudás és az érzelmi mélység tökéletesen egyesül.