A festmény Velence egy nyugodt pillanatát örökíti meg; az ókori vámház és a Canal Grande a fő témák. A művész egy visszafogott, szinte melankolikus szürke, kék és barna színekből álló palettát használ, amely finom fátylat vet a jelenetre, időtlen minőséget kölcsönözve neki. A ecsetvonások láthatók, a közvetlenség érzetét keltve, és a perspektíva a néző szemét a hatalmas vízfelületre vonzza. A kompozíció ügyesen van felosztva, a jobb oldalon a vámház szilárd szerkezete lehorgonyozza a jelenetet, miközben kiegyensúlyozza a csatorna szellős terét.

Szinte hallom a víz gyengéd csobbanását az épületek ellen, és a gondolások távoli hívásait. Ahogy a fény a víz felszínén tükröződik, és a lágy légkör nyugalomérzetet kelt, kontemplációra invitálva. A művész azon képessége, hogy megragadja Velence lényegét, történetét és szépségét, valóban figyelemre méltó.