Egy nyugodt mediterrán kikötői jelenet bontakozik ki előttünk, melyet a lenyugvó nap meleg ragyogása ölel körbe. A művész mesterien használja az akvarelltechnikát, hogy megörökítse a vízről és a kikötőt szegélyező építményekről visszaverődő lágy fényt. A kompozíció kiegyensúlyozott, tiszta előtérrel, melyen alakok és csónakok láthatók, a szem a nyüzsgő kikötő felé irányul, tele árbocokkal és a felhajózásra kész hajók képzetével. A színpalettát meleg, tompa tónusok dominálják – aranyak, okkerek és lágy kékek –, melyek a nyugalom érzetét keltik. Az érzelmi hatás a békés szemlélődés, mintha egy időben megfagyott pillanatot látnánk, ahol a kikötő tevékenysége és a lágy fény egy harmonikus egésszé olvad össze. Ez a mű valószínűleg egy olyan korból származik, amikor az utazás és az egzotikus helyek különleges vonzerővel bírtak, a nézőt távoli tájakról és a tengeri kaland romantikájáról való álmodozásra invitálva.