A műalkotás a párizsi Quai aux Fleurs mentén egy derűs pillanatot ragad meg, a háttérben a jellegzetes Notre Dame-székesegyházzal, amely fenségesen emelkedik. A művész ügyesen alkalmaz egy lágy, szinte impresszionista technikát, finom ecsetvonásokkal, amelyek a gyengéd mozgás és a fény érzetét keltik. A kompozíciót a fák buja lombozata keretezi, természetes határt hozva létre, amely a szemet a jelenet szívéhez vonzza.

A színpalettát a hűvös kékek és zöldek dominálják, meleg sárgák és okker árnyalatok hangsúlyozzák, ami a műnek nyugodt, ugyanakkor élénk hangulatot kölcsönöz. Az építészet finom részletei és a víz hullámzása egy csendes délutánt sugallnak a Szajnán. Egy kis csónak jelenléte narratív elemet ad, utalva a város mindennapi életére. Ez egy időtlen párizsi látkép pillanatfelvétele, a városi és a természeti elemek gyönyörű kombinációja, ami olyan vonzóvá teszi.