Ebben a nyugodt ábrázolásban a víz mellett eltöltött szabadidőről láthatjuk a természet csendjében elmerült figurák finom kölcsönhatását. A férfi áll a horgászbotjával, a fénylő vízbe dobja a madzagot, míg a nő közel ülve a könyvébe mélyed. Renoir jellegzetes ecsetkezelése megörökíti a meleg, napfényes nap esszenciáját, puha vonásokkal, amelyek keverednek és kavarognak a környező buja tájat. A háttér egy élénk zöld és kék szövetet tár fel, ami a természet világának édes intimitását sugallja, létrehozva egy hátteret, ami egyszerre élénk és nyugodt.

Renoir színhasználata különösen kifejező; palettája tele van puha pasztell árnyalatokkal, amelyek élénk vörös foltokkal kontrasztálnak a nő kalapján, ami a kor gondtalan eleganciáját sejteti. Ez felhívja a néző figyelmét, és egy csipetnyi örömet ad a nyugodt jelenethez. Miközben a férfi a feladatára koncentrál, szinte hallhatjuk a levelek lágy susogását és a víz csendes fodrozódását — egy pillanat, amely tele van nyugalommal és intimitással, amely egy olyan világba vonzza, ahol a mindennapi szabadidőt értékelik. Ezen darab érzelmi hatása nosztalgiával és az egyszerű örömök iránti vágyakkal rezonál, megtestesítve a Renoir által ebben a vibráló időszakban tökéletesített impresszionista stílust.