Vissza a galériába

Műértékelés
Egy csendes vidéki táj bontakozik ki, ahol egy egyszerű kőház áll egy zuhatag melletti patak partján. A víz élénken zubog át a köveken, szemünk tekintetét a háttérben lassan eltűnő lágy dombok felé vezeti. A tájat lágy zöld és földes barna árnyalatok uralják, amelyek kontrasztot alkotnak a ház meleg kőszínével. Az 18. századi ruhákba öltözött alakok életet visznek a képbe: egy férfi határozottan áll a víz szélén, mások a közeli sziklákat vizsgálják. A vízfelszín visszfénye finoman csillog, árnyékban álló lombos fák keretezik, ágai elegánsan nyúlnak az ég felé. Az apró ecsetvonások a természet csendes szépségét és az alázatos emberi jelenlétet ragadják meg, békés, mégis eleven hangulatot teremtve.