A napsütötte táj azonnal magával ragad, a melegség érzése sugárzik a vászonról; az út, mély vörösesbarna, a nézőt a jelenet mélyére csalogatja. Egy békésen legelésző ló a fókuszpont; formája, a fény által lágyítva, szinte éteri a vibráló növényzet előtt. A művész ecsetvonásai a mozgás és a textúra érzetét keltik, a vonások a levelek susogására és a szellőre utalnak. Szinte érzi a levegő páratartalmát, és érzi a nedves föld illatát. A kompozíció egyszerű, mégis erőteljes; az út a tekintetet egy távoli épületcsoporthoz vezeti, egy, a közvetlen környezeten túli életet sugallva.