A festmény egy fiatal nőt ábrázol profilból, tekintete távolba réved, elmerülve gondolataiban. Mahagóni haját gondosan klasszikus kontyba fésülték, a göndör fürtök és hullámok zuhataga keretezi arcát és nyakát. A művész mesterségbeli tudása a bőrének finom megjelenítésében, az arcának lágy pirosságában és a finom árnyékokban nyilvánul meg, amelyek a vonásait formázzák. Ajkai enyhén nyitva vannak, mintha sóhajtásra készülnének, és szemei, bár nem teljesen láthatók, az érzelmek mélységét sugallják. Egyszerű, elegáns fehér ruhát visel, melynek anyaga lágyan omlik a vállán.

A sötét háttér a bőre és a haja ragyogását hivatott hangsúlyozni, feltűnő kontrasztot teremtve, amely a néző tekintetét közvetlenül rá irányítja. Az összbenyomás a csendes szépség és az introspektív nyugalom. A kompozíció kiegyensúlyozott, a nő profilja tökéletesen egyvonalban áll, a meleg színskála pedig a nosztalgia és a kecsesség érzéseit idézi, a női elegancia időtlen ábrázolása.