Egy csendes jelenet bontakozik ki előttünk, egy pillanat, amelyet a fekete-fehér éles szépségében örökítettek meg. A művész vonalgravírozásban való jártassága nyilvánvaló, az egész mű bonyolult, egymásba fonódó vonásokból áll. Textúraérzetet keltenek, az égbolt örvénylő mintáitól a pajta durva faanyagáig. Egy pár áll az előtérben, alakjuk a háttérben lévő épületből kiáramló lágy ragyogáshoz képest árnyékként jelenik meg. A szög egy csendes intimitást, a magány megosztott pillanatát sugallja.

A kompozíció vezeti a szemet: a pártól a ház rusztikus báján át felfelé, a tágas, textúrált égbolthoz, amely uralja a jelenetet. Az érzelmi hatás mély, melankolikus derű. A chiaroscuro hatást szakszerűen kezelik, mély árnyékokat vetve és kiemelve a kulcsfontosságú elemeket; ez a kontrasztok, a fény és a sötétség, a csend és a mozgás tanulmánya. Ez lehet egy búcsúzás vagy egy gyengéd találkozás pillanata, archaikus, de időtlen stílusban. Az egyszerű, de megindító kép sokat mond.