
Műértékelés
A jelenet szürkületkor bontakozik ki, a levegőt az éjszaka ígérete lengi át. Egy nagyszerű hintó, amelyet gyönyörű lovak csapata húz, uralja a központot, utasai a színek és a mozgás elmosódott képe. A művész mesterien ragadja meg a fény játékát, egy lágy, diffúz ragyogással, amely megvilágítja az alakokat és a macskaköves utcát. A palettán a szürke, barna és egy kis zöld tompa tónusai dominálnak, ami a nyüzsgő tevékenység ellenére a nyugalom és a derű érzését kelti. Szinte hallom a lovak patáinak koppanását és a beszélgetés távoli mormogását.
A jobb oldalon egy világos színű ruhát viselő nő, egy nagy kutya kíséretében sétál a járdán, látszólag nem tudva az előtte kibontakozó nagyszerű látványosságról. A háttérben lévő épületek, világító ablakaikkal, a város vitalitását sugallják. Ez a festmény nosztalgia érzését idézi, visszarepítve bennünket a kecsesség és kifinomultság egy letűnt korába. Ez egy időbe fagyott pillanat, a városi élet csendes megfigyelése.