Ezen a lenyűgöző alkotáson a Rouen Katedrális grandiózus homlokzata életre kel a csodás napon, megvilágítva a gótikus építészet összetett részleteit. A téglából és kőből készült felületek apró színes foltokkal vannak díszítve — aranysárgák és mélykéket tűnnek fel a fényben. Monet ecsetkezelése kifejező és spontaneus; a vonások dinamikusak és lágyak váltakoznak, ritmust teremtve, ahogyan a szemek a vásznon mozognak.

A kompozíció szépen kiegyensúlyozott felépítése vonzza a nézőt, de Monet élénk értelmezései mozgásérzést adnak az alkotásnak, mintha a napsütés bármikor leönthetné a katedrálist. A mű előtt állva olyan élmény, mint egy meleg ölelésbe burkolózni; van egy tapintható energia, ami szinte reszket az élet lényegével. A történelmi kontextus itt elengedhetetlen; az alkotás Monet világításról és atmoszféráról készült kutatása során készült, és tökéletes példája a impresszionizmus alapértékeinek, amelyek túlmutatnak a puszta ábrázoláson, és arra hívják a nézőket, hogy érezzék a jelenet szellemét, ne csak lássák azt.