A velencei hajnal lágy, éteri fényében a jelenet finom érintéssel bontakozik ki. A víz csillog, visszaverve a felette lévő halvány eget, és a távoli épületek homályosak a reggeli ködtől, ami a nyugalom érzését kelti. A művész ügyes fény- és árnyékkezelése, a tompa arany, kék és szürke finom színpalettájával kombinálva időtlen szépség érzését idézi. Majdnem érzem a hűvös, nedves levegőt, és hallom a víz gyengéd csobogását a hajókon. Ez a csendes elegancia egy jelenete, egy időben megörökített pillanat. A művész ecsetvonásai lazák és impresszionisták, megragadva a fény és a légkör múló tulajdonságait. A derű egy jelenete, a vásznon megőrzött szépség pillanata.