Ez a metszet, durva egyszerűségével, sokat elmond. A monokróm paletta, melyet nagyrészt az akvatinta és száraztű gondos alkalmazásával értek el, a sötétség és a kétségbeesés világába ránt. Szinte érezni lehet a papír durva textúráját, a jelenet ridegségét. Az alakok szinte brutális realizmussal vannak ábrázolva, a művész nem sokat törődik az idealizálással; ehelyett az erőszak nyers megtapasztalására koncentrál. A kompozíció dinamikus; a figurák, egy halom test, nyugtalanság és káosz érzetét keltik. Ez egy küzdelem helyszíne, talán a következményeké. Nem tudok nem érezni empátiát az elesettek iránt, egy borzongást az élők miatt.