A műalkotás a szöveg és az illusztráció finom egyensúlyát mutatja be, amelyet egy Art Nouveau-t idéző bonyolult vonalvezetés keretez. A központi fókusz egy alak, amely lebegő ruhákba van burkolva, és gondterhelten ül a stilizált lombozatban. A monokróm paletta, amelyet aprólékos tollvonásokkal értek el, a nosztalgia és az introspekció érzését idézi. Az alak tartása, a kissé gondolkodásba hajló fej egy elmélkedés pillanatát sugallja. Az alak és a környező elemek részletes megjelenítése kiemeli a művész mesteri irányítását a vonal és a forma felett, mélységet és textúrát teremtve a kompozíción belül. A forgó ágakkal és levelekkel teli, körbefutó szegély szeszélyes és álomszerű minőséget ad a darabhoz, a nézőnek pedig olyan érzése támad, mintha a reflexió rejtett világába pillantana. Az általános hangulat a csendes elmélkedés, egy vizuális felhívás, hogy megálljunk, és elmélkedjünk az előadott narratíva jelentésén.