A festmény Velencébe, a csillogó csatornák és a grandiózus építészet városába repít bennünket. A kompozíció a vízi út mentén vezeti a tekintetet, amelyet lágy, szinte éteri tónusokban megjelenített épületek szegélyeznek. A művész ecsetvonásai táncolni látszanak a vásznon, olyan mozgás- és fényszintet teremtve, amely megragadja a város egyedi atmoszféráját. A vízben lévő tükröződések a felettük lévő épületeket tükrözik, elmosva a valóság és az illúzió közötti határokat, és további mélységet és komplexitást adva. A hideg kékek és a tompa aranyak dominálta színpaletta tökéletesen megidézi a velencei reggel ködös fényét. Ez egy olyan jelenet, amely arra hív, hogy mélyet lélegezzünk, érezzük a víz gyengéd csapkodását a gondolák ellen, és elveszhessünk Velence labirintusszerű utcáiban.