Ez a kifejező festmény egy forgalmas folyóparti jelenetet ábrázol Rouenban az áradás idején, ahol a Szajna duzzadt és mozgalmas egy borongós ég alatt. A művész laza, mégis szándékos ecsetvonásai közvetítik a víz nyugtalan energiáját és a környező városi életet. A tompa szürke, kék és földszínekből álló paletta ködös, szinte melankolikus légkört teremt, ahol az ipari füst és a zsúfolt rakpart a 19. századi kikötőváros természet erejével vívott küzdelmét jelzi. A folyó átlósan vágja át a kompozíciót, irányítva a tekintetet a távoli, köd által elmosódott épületek felé, miközben hajók és uszályok sodródnak a háborgó áramlatokban, formáik a pontosság és az impresszionista szabadság keverékével vannak megrajzolva.