A jelenet gyengéd nyugalommal bontakozik ki, egy káposztamezőben, amelyet a késő délután lágy fénye ölel át. A művész mesteri töredezett ecsetvonásai csillogó hatást keltenek, megragadva a fény és az árnyék játékát a tájon. Az előtérben a buja, zöld káposzták dominálnak, leveleiket élénk ecsetvonásokkal jeleníti meg. A távolban egy alak dolgozik, látszólag nem veszi figyelembe a néző tekintetét. A háttérben lévő fák mélységérzetet és bezártságot keltenek, leveleik a zöldek és aranyak lázadása. Ez a csendes elmélkedés pillanata, egy pillantás a vidéki élet egyszerű szépségére.