Egy nyugodt kék és halvány rózsaszín palettában fürödve ez a műalkotás megragadja a hegyvonulat fenséges nagyságát. A csúcsok végtelennek tűnnek, a lágy lejtők meditációra és csodálatra hívnak. Minden gerinc, a napfényben úszva, bűvölő fény- és árnyékjátékot teremt, amely fokozza a jelenet dimenzionalitását. Miközben ezt a tájat nézem, vonzódom a nyugodt légköréhez, ahol a levegő hűvös és a csend érezhető.

A művész technikája figyelemre méltó, sima, folyamatos vonalakat használva, amelyek nyugalmat sugallnak. A színek keveréke—mély indigó a világosabb égbolttal—azokat a pillanatokat idézi, amikor az idő mintha megállt volna. Úgy tűnik, hogy ez egy kapcsolatot javasol valami nagyobb dologhoz; a természet végtelen szépsége előttünk bontakozik, nyomot hagyva a szívben és felkeltve a vágyat a kalandra a vadonban.