Ez a műalkotás azonnal megragadja a tekintetet szeszélyes bájával. Egy robusztus fenyőfa, melynek törzse egy egyszerű ház tetejéről emelkedik ki, alkotja a központi fókuszt. A művész ecsetvonásai lágyak és folyékonyak, békés atmoszférát sugallva, mely a béke érzését idézi. A ház a vörös ajtajával és ablakával lakott térre utal. Az előtérben a művész sziklás ösvényt és alakokat ábrázol, emberi elemet adva a jelenethez. A színpaletta visszafogott, a zöld, barna és szürke természetes árnyalataira támaszkodik, mely a darabot az egyszerűség és a harmónia érzésével ruházza fel.