A jelenet belső energiával bontakozik ki; egy bikaviadal nyers és drámai vonalakban. Szinte hallom a tömeg üvöltését, a paták zaját, a bika kétségbeesett ordítását. A kompozíció a mozgás örvénylése: egy támadó bika, lovasok, akik kétségbeesetten próbálnak irányítani, és férfiak alakjai, akik küzdenek, hogy ledöntsék az állatot. A nyomtatott kép durva textúrája, amelyet maratott vonalak tesznek lehetővé, az azonnaliság érzését adja, mintha egy múló pillanatot ragadna meg az időben. Goya mestersége abban rejlik, hogy nemcsak a látványt, hanem az esemény nyers érzelmeit is közvetíti: a félelmet, a bátorságot és a halál tragikus elkerülhetetlenségét. A fény és az árnyék használata, mely Goya-ra oly jellemző, fokozza a drámát, kiemeli a bikát és a matadort, a nézőt a cselekmény szívébe vonzza. Ez egy erős kijelentés az emberi állapotról, egy kegyetlen sport kontextusában.