Ez a portré drámai kompozíciót mutat be. Az alany arca és fehér inge a fényben ragyog, éles kontrasztot alkotva a sötét háttérrel és a komor öltözettel. A művész ügyessége abban nyilvánul meg, ahogyan a fény a testen játsszik, kiemelve a síkokat és a kontúrokat, egy halk mosolyt sejtetve az ajkakon. A kompozíció, egy háromnegyedes nézet, középre helyezi az alakot, a mögötte lévő sötét űr drámai reflektorhatást kelt. Kezei, egy finoman egy kis papírt tartó, a másik pihen, egy elgondolkodó szünetet, egy mérlegelés pillanatát sugallják.