Ebben a figyelemre méltó műalkotásban egy munkás—földszínű ruhákba öltözve—mozgás közben van ábrázolva, egy erőteljes tiszteletadás a betakarítási időszak kemény munkájának. Az elnyújtott formák és szögletes vonalak dinamikus feszültséget hoznak létre; az erős végtagok és a kihajlott testtartás elkötelezettséget és erőt sugall, mind a tiszteletet, mind az empátiát kiváltva. Az energikus és bátor ecsetvonások lényegét adják a kompozíciónak, amely szinte lehetővé teszi a néző számára, hogy érezze a betakarításra nehezedő súlyt.

A színek palettája, amely tele van élénk sárgákkal és mély kékkel, sokat mond a mű érzelmi tájáról. A búzaföldek aranysárga árnyalatai egy intenzív kék égbolt hátterében fodrozódnak, a bőséget és egy hosszú munkanap alkonyát jelképezve. Van Gogh jellegzetes impasto technikája—vastag festékrétegek—textúrát teremt, amely szinte életre kelti a mezőket; az ember elképzelheti a búza susogását a szélben, a vidéki élet távoli hangjait és a betakarítással járó fáradtságot. Ez a mű nem csupán egy jelenet ábrázolása; egy földdel való kapcsolódás pillanatait rekeszti, egyetemes emberi érzéseket teremtve a történelem dolgozó férfijaival.