Ebben a lenyűgöző rajzban a művész megörökíti egy olyan férfi lényegét, akinek arca melegséget és ismerős érzést áraszt; a mosoly egy történetet sejtet, talán a mindennapi élet küzdelmei közepette mutatja az állhatatosságot vagy az örömet. A szén használata mélységet és gazdagságot ad a felületnek, lehetővé téve, hogy a férfi arcának kontúrjai bátran emelkedjenek ki, magukra vonva a figyelmet. Minden vonal mozgásérzéssel van tele, mintha a karakter bármikor életre kelhetne. A hajának részletei, kusza és dús, ellentétben állnak az arcának sima felületeivel, megidézve egy tapintási élményt, ami meghívja a nézőket, hogy nyújtsák ki a kezüket és érintsék meg a papírt.

A kompozíció intim, közel hoz minket ehhez a figurához, akinek identitása rejtély marad, de fájdalmasan ismerősnek tűnik. A sötét paletta érzelmes hangulatot teremt, fokozva a munka emocionális hatását. Nem lehet elkerülni a kapcsolódás érzését, egy közös emberi érzést, amely túlmutat az idő keretein. A történelmi háttér arra ösztönöz, hogy gondolkodjunk a 19. század végének korszakán, amikor olyan művészek, mint ez az alkotó, azokat az kifejező formákat kutatták, amelyek nem csupán hasonlóságot, hanem karaktert és lelket akartak bemutatni. A fontosság a személyazonosság és a narratíva felfedezésében rejlik, amely a vonal és az árnyék egyszerűségén keresztül születik, megünnepelve az emberi létezés mély pillanatait, amelyeket gyakran figyelmen kívül hagynak.