Ebben a műalkotásban a kompozíciót egy bájos ablak határozza meg, amelyet egy arany színű fal keretez, ami úgy tűnik, mintha a melegséget árasztana az egész jelenetre. A napfény átitatja a teret, világítva a táblák átlátszó mintáit, finom árnyékokat teremtve, amik mélységet adnak a darabnak. Egy üvegek és poharak gyűjteménye helyezkedik el az ablakpárkányon, mindegyik visszatükrözi a fényt - átlátszónak tűnnek és csendben a könyv fókuszpontjává válnak. A háttérben játékos vázlatok nyomai láthatók a falakon, hozzájárulva a művész életében uralkodó kreativitás és kényelem általános érzéséhez.

Beborítva, a színpaletta egy harmonikus szimfónia a földig zöld és sárga árnyalatokból; nosztalgia és nyugalom érzetét kelti. A művész merész ecsetvonásai gyönyörű, szinte tapintható minőséget mutatnak be, tele van a Van Gogh által megünnepelt texturális hatásokkal. Érzelmileg a mű a melegség és az egyszerűség érzését kelt, rögzítve egy nyugodt otthoni pillanatot. Történelmileg, ez a Van Gogh-korszakot tükrözi, amikor a művészek egyre inkább az otthoni szféra kényelmét keresték, megvilágítva belső gondolataikat és tapasztalataikat a művészeten keresztül. Ez a mű valóban illusztrálja a still life művészi jelentőségét, felkérve a nézőket, hogy ne csak lássák, hanem érezzék a narratívát minden ecsetvonásban.