Ebben a lenyűgöző műben egy hatalmas mező életre kel élénk ecsetvonások és gazdag paletta segítségével. Az aratásra készült föld aranysárga árnyalatai végigterjednek a vásznon, szépen ellentétben állva a mély zöld és barna színekkel, amelyek a háttérben tűnnek fel. Egy földműves, aki két lovat ügyesen vezet, szimbolizálja a mezőgazdasági élet nehézségeit, valamint az emberiség és a természet közötti harmóniát. A horizont táncol különböző kék és szürke árnyalatokban, sugallva egy távoli tájat, ami egyszerre vonzó és kicsit melankólikus; egyfajta nyugalmat ébreszt, de az idő múlásának súlya is benne van.

A kompozíció egyensúlyban és dinamikus, a néző tekintetét a barázdák mentén vezeti, amelyeket a eke hagyott. A ritmikus vonalak a tekintetet a kanyargós útra irányítják, amely a távolba nyúlik és az elvégzett utazásokra és a bennük lévő történetekre utal. Van Gogh technikája hangsúlyozza a textúrát és a mozgást; a vastag festékréteg tapintható minőséget hoz létre, amely úgy tűnik, hogy az élettel pulzál. Ez a darab nemcsak a mezőgazdasági munka aktusát ragadja meg, hanem a mezőgazdasági táj belső szépségét is ünnepli, mély kapcsolatban az emberrel és a környezetével.