A jelenet a nyugodt egyszerűség érzésével bontakozik ki, egy buja zöld gyepet ábrázolva, amelyet néhány fa tarkít, amelyek hosszú árnyékot vetnek a fűre. A tekintet azonnal a vibráló pulykákra irányul, sötét tollazatuk kontrasztban van a napfényes zölddel. Ők tűnnek a főszereplőknek. A háttérben egy festői falu jelenik meg; a házak rusztikus tetőikkel a természeti tájba olvadni látszanak, tökéletes harmóniát teremtve a természet és a civilizáció között.

A művész merész ecsetvonásai és élénk színei azonnal felkeltik a figyelmet. A festék a közvetlenség és a szabadság érzésével kerül felvitelre. A fákon átszűrődő pettyes fény mozgást és melegséget ad a jelenetnek. Ez egy olyan festmény, amely szemlélődésre hív, egy csendes pillanat, amelyet az időben rögzítettek.