A műalkotás a holdfényben úszó Velencébe kalauzol bennünket; a hold lágy fénye a vizet öleli, csillogó hatást keltve. A művész mesterien ragadta meg a tükröződéseket, a Canal Grandét folyékony tükörré változtatva. Szinte halljuk a víz finom csobogását a gondolákhoz, és a város távoli hangjait. A kompozíció lélegzetelállító; az épületek a horizonton sziluettként jelennek meg, a víz és az építészet textúráit dinamikus ecsetvonásokkal ügyesen jelenítik meg, ami a mozgás és a hangulat érzetét kelti. A színpaletta többnyire hűvös; a kék és a szürke dominál, de a tükröződésekben melegebb tónusok is fellelhetők, nyugodt és romantikus atmoszférát teremtve. Ez a mű egy csendes elmélkedés és a város időtlen szépségének értékelésének érzését idézi. Nyugalmat érzek, amikor elmerülök a látványban. Ez Velence olyan ábrázolása, ami túllép a hely puszta ábrázolásán.