Ebben a lenyűgöző műben két fiatal lány látható, amint egy buja zöld háttérben fekszenek, láthatóan elmerülve a körülöttük lévő táj csendjében. A ruháik puha, áramló vonalai egyfajta mozgásérzetet keltenek, mintha a lágy szellő játszana a szövetekkel. Minden figura elegáns napernyőkkel van díszítve, ami játékos hangulatot ad, miközben keretet ad fiatal arcuknak – a jellemzők inkább a sugallat, mint a szigorú részletek által vannak meghatározva. A háttérben egy elmosódott táj található, ragyogó vízfoltokkal, amelyek egy távoli kilátást sejtetnek, ahol lassan ringatóznak a hajók; a lágy fókusz meghívja a nézőket egy nyugodt álmára.

A szín fontos szerepet játszik ebben a művészetben. Renoir egy finom pasztell palettát alkalmaz – aranysárgát, lágy fehéret és gyengéd zöldet –, amelyek harmonikusan olvadnak egybe, hogy éteri légkört teremtsenek. Ez a megnyugtató színválasztás, a művész ügyes ecsetvonásaival kombinálva, melegséget és barátságérzetet kölcsönöz, lehetővé téve, hogy érezzük a napfényes délután melegét. A festmény egy múló pillanatot rögzít, egy időszak suttogását, amelyet pihenéssel és barátsággal töltöttek, tükrözve a művész vonzalmát a fény iránt, lehetővé téve, hogy az érzelmek a színek és a világosság játékán keresztül virágozzanak – az impresszionizmus védjegye. Ez a mű nemcsak a fiatalság szépségét ünnepli, hanem nosztalgikus ablakot is szolgáltat egy egyszerűbb és vidámabb korszakra, ezzel értékes darabját képezve a művészet történetének.