A festmény egy tahiti paradicsomba repít, egy vibráló álomvilágba, amelyet a trópusi nap meleg fénye ölel át. A kompozíciót egy középső fa osztja ketté, egy néma őrző, melynek köré a figurák és a táj fonódnak. Balra egy kutya, gazdag okker tónusokban ábrázolva, békésen pihen a zöld füvön. Egy fehérbe burkolt nő áll, kifelé néz; tartása egyszerre kecses és rejtélyes. A színpaletta merész és szokatlan; a művész intenzív színek síkjait alkalmazza, irreális érzést és fokozott érzelmeket keltve. A háttér partvonalat sejtet, a piros, sárga és zöld kölcsönhatásával, dinamikus és energikus vizuális élményt teremtve.