Ez a kiváló műalkotás egy nyugodt vízkertebe repíti a nézőt, ahol finom vízililiomok lebegnek egy nyugodt felszínen. A kompozíciót a zöldek és kékek harmonikus keveréke, valamint finom rózsaszín és fehér árnyalatok kiemelése jellemzi, utánzóan a természet múló szépségét. A vízililiomok, csoportosulva és egyedül is, vonzzák a tekintetet a vásznon, ösztönözve a tájjal való elmélyült interakciót. Monet jellegzetes ecsetvonásai folyékonyságot sugallnak, amely felidézi a víz lágy fodrozódását; míg a lágy, szinte álomszerű tükröződések megnyugtató és meditáló hangulatot teremtenek.

Ebben a munkában az artista nem csupán egy pillanatot örökít meg az időben; megragadja a fény csillogó minőségét és az állandóan változó természetét. A színek zökkenőmentesen keverednek, összeolvadhatnak, mintha a tó felszíne eleven lenne, a széllel együtt mozogva. Az alkotás hatása mélyen érzékelhető, arra invitálja a nézőket, hogy veszni hagyják a szépségében, eljuttatva őket egy békés menedékhelyre, ahol a természet és a művészet tökéletes harmóniában fonódik össze.