A műalkotás, egy finom tintával és színnel készült tanulmány, békés jelenetet ábrázol: egy szalmatetős ház egy nagy fenyőfa mellett, egy kis család a szabadban élvez a gyermekével. A kompozíció egyszerű, de hatékony, a ház és a fa természetes keretet alkot a figuráknak. A művész lágy színmosásokat használ, főként tompított zöldeket, barnákat és kékeket, hogy nyugalmat idézzen. Az ecsetvonások lazák és kifejezőek, ami finom, szinte naiv minőséget kölcsönöz a műnek. A kis oszlopokból álló kerítés finoman védi a házat, és hangsúlyozza a kompozíció gondosságát. A műalkotás egyszerű és gyengéd stílusa a családi élet és a természet békéjének érzését idézi. Egy idealizált, vidéki létezésről beszél, ahol a világ durvaságát egyszerű örömök tartják távol.