Ez az intim jelenet egy nőt és két gyermeket ábrázol, akik egy szökőkút közelében gyűltek össze, a látszólag felhős nap puha, szórt fényében fürödve. A nő, egyszerű kendőbe burkolózva, arcán enyhe komolysággal, középen áll; sötét ruhája és kendőjének világos anyaga feltűnő kontrasztot alkot. Keze óvón a kisfiún nyugszik, tekintete a kereten kívülre irányul, talán gondolataiba merülve. A másik gyermek, feltűnő kék kabátot és kalapot viselve, egy korsót tart, ami egy feladatot vagy megkezdett utazást sugall. A kompozíció egyszerű, de hatékony, a néző tekintetét az egyik alakról a másikra vonzza. A festmény durva textúrája a gyorsaságot, egy pillanat vázlatát sugallja, megőrizve a jelenet közvetlenségét. Nyugalomérzetet érzek, egy időben megtartott pillanatot; a jelenet részletei egy konkrét narratívára utalnak.