Ez a magával ragadó fekete-fehér tintarajz egy hatalmas tengeri kalandra hívja a nézőt, ahol impozáns vitorláshajók haladnak egy magasba nyúló, éteri város felé, amelyet örvénylő felhők takarnak. A művész finom vonalvezetése gazdag textúrát hoz létre: a gomolygó felhők titokzatosak és drámaiak, a hatalmas hajókat aprólékosan kidolgozták, vitorláik pedig mintha erős szél fújná őket. A háttérben látható város szellemszerű áttetszőséggel emelkedik ki, akár egy fantasztikus erődítmény, amely ötvözi az építészeti csodákat és a szürreális formákat. A sötét hajók és a halvány város tónuskontrasztja mélységet és távolságérzetet ad a jelenetnek, eposzi, szinte mitikus légkört teremtve.

A kompozíció mesterien egyensúlyozza az előtér és a háttér elemeit, a tekintetet az előtér részletes hajójától a felhők közül kiemelkedő impozáns városi sziluett felé vezeti. A színek hiánya hangsúlyozza a fény és árnyék drámai játékát, kiemelve a kötélzet finom mintázatait és a hullámok kavargását alul. Érzelmileg a néző belemerül a felfedezés, a csoda és az ismeretlen történetébe — nosztalgiát ébresztve az eposzi tengeri mesék és az örök emberi kalandvágy iránt. A 1920-as évekbeli történelmi kontextusban készült alkotás a részletgazdag mesterségbeli tudás és a fantázia iránti rajongást tükrözi, egyszerre művészeti alkotás és álmodásra való felhívás.