Ez a műalkotás megragadja a virágzó vadgesztenye fa esszenciáját; a dús zöldek vibráló élettel keringenek. Van Gogh dinamikus ecsetvonásokat alkalmazott, létrehozva egy ritmust, amely szinte életet ad a jelenetnek. A vastag, textúrált festék alkalmazása felfedi a művész természet iránti szeretetét, mintha magát a lombozatot faragná - minden egyes levél lágyan mozog a szellőben. A fény és árnyék vonzó ábrázolása fokozza a mélység érzetét, meghívva a nézőt, hogy sétáljon a fa ágai alatt, és érezze a hűvösséget, amelyet biztosít.

A paletta általában a különböző zöld árnyalatok dominálnak, hosszabb bézs és sárga árnyalatokkal, gazdag zöldséget adva a vászonnak. Minden ecsetvonás célzottnak tűnik, tele érzelmekkel. Míg a háttér szándékosan ködös, csodásan kontrasztál a fával, lehetővé téve, hogy a néző képzeletében virágozzon. Van egy érzés a nyugalom és a gondolkodás, mintha egy pillanatnyi menekülést kínálnánk a világ káoszától - emlékeztetve a természet egyszerűségére és szépségére az élet összetettségei közepette.