A mű egy csendes vízparti jelenetet mutat be, a nyugalom látomását, amelyet a tus és a lavírozás eleganciája ad vissza. Egy fa csoport, amelynek ágai könyörgő karokként nyúlnak felfelé, uralja a bal oldalt, természetes keretet biztosítva a jelenetnek. Az egyszerű tervezésű épületek kényelmesen a fák alatt ülnek, látszólag a sziklás töltésbe épültek. Gyengéd lépcsők vezetnek a vízhez, ahol néhány figura, a legegyszerűbb ecsetvonásokkal ábrázolva, csendes elmélkedéssel foglalatoskodik; ez egy olyan jelenet, amely a békés magány érzését idézi fel. A vizet néhány finom vonal jelzi, repülő madarakkal, amelyek a mozgás és a mélység érzetét keltik. A műben lévő felirat a költészet rétegét adja hozzá, fokozva a mű kontemplatív jellegét.