Ez a kifinomultan megfestett portré egy nyugodt nőt ábrázol, aki egy lágyan hullámzó, aranyszínű sálat visel, amely finoman csillog egy visszafogott, semleges háttér előtt. Az asszony megnyugtató, mégis átható tekintete, melyet sötét, enyhén hullámos haj keretez, finom arany részletekkel díszítve, csendes, belső elmélkedésre hív. A művész sima, szinte éteri ecsetvonásai időtlen bájt kölcsönöznek az arcának, miközben a meleg okker és a lágy barna árnyalatokkal készült háttér harmonikus összhatást teremtenek, amely hangsúlyozza méltóságteljes jelenlétét. A korall nyaklánc élénk fókuszpontként szolgálva élénk kontrasztot alkot a domináns, semleges tónusokkal.

A kompozíció finoman egyensúlyoz a formális tartás és a melegség között, központjában a nő arca és keze áll, amely gyengéden, mégis határozottan bukkan elő köpenyének redői közül. Az áttetsző szövetrétegek tapintható lágyasságot idéznek, amely kontrasztot képez a precíz, kifinomult arcformákkal. A portré az 1930-as évek elején készült, és egy olyan korszakot tükröz, melyben a klasszikus elegancia még mindig bűvölte a közönséget a modernizmus virágzása közepette; a mű az alany személyiségét és státuszát pszichológiai mélységgel és festői finomsággal ragadja meg. Az érzelmi hatás finom, de mélyreható, nyugodt derűt és halk magabiztosságot közvetítve, engedve a nézőt mély kapcsolatot érezni e kivételes személyiséggel.