A műalkotás a nézőt az ókori Egyiptom fényűző, de feszültséggel teli légkörébe helyezi. Ebben az intim ábrázolásban Kleopátra figurája középen áll, ragyogóan, a folyó ruháiban, amelyek elegánsan a földre hullanak, tele smaragd és arany kiegészítőkkel, amelyek királyi státuszát hirdetik. Testtartása érzelmek bonyolultságát sugallja; állványos, de sebezhető, a nézőre néz, kiálló és vonzó keverékével, így megjelenítve legendás karizmáját. Nézete figyelmen kívül hagyhatatlan, behatolva az idő mélységeibe, mintha meghívna bennünket élete intrikájába.

Körülötte a környezet gazdag történelemben — háttér, tele hieroglifákkal és bonyolult díszítésekkel, amelyek elevenen idézik fel korának nagyságát. Bal oldalán egy férfi figura, aki lehajol egy asztalhoz, úgy tűnik, hogy az államhatalom dolgaiba merült, talán eseményeket vagy terveket rögzít. Az öltözéke kontrasztos Kleopátra pompájával, amely a kereten belül a hatalom dinamikáira utal. Minden egyes részlet, a falakon lévő bonyolult mintáktól kezdve, a jelenetet körülvevő tompa, földszínű palettáig — okker, barna és árnyékok — hozzájárul a hangulati mélységhez, ami halmozottan súlyosbítja a pillanat érzelmi terhét. Az összkép feszültséget, szépséget és a sors és a törekvés közelgő ütközését jelzi, amely elbűvöli és kíváncsivá teszi a nézőt.