Ez a lenyűgöző mű létrehozza egy méltóságteljes férfi lényegét, aki biztosan áll, egy botot tartva a kezében. A figura kifejezése a tapasztalat súlyát rejti; az arca minden ránca egy történetdarabot mesél el, amelyet az idő szőtt. Sötét, hosszú kabátot visel, a ruha részletei pedig Van Gogh éles figyelmét mérik a részletekre — hogyan hajlik a szövet finoman a deréknál, a pazar gallérok és a jól megformált gombok mind fokozzák a hatalmát. A kontrasztos tónusok használata, a kabát mentén a mélyebb árnyékokkal és a nadrágokon világosabb árnyalatokkal, a néző figyelmét a komolyságára irányítja.

A felületen túl a színpaletta sokat mond. A földszínek és a tompa fekete egy olyan stabil légkört teremtenek, amely egy férfit tükröz, aki küzdelmeket élt át, de mégis állhatatos. A háttér finom, szinte éteri minősége érdekes ellentétet teremt a figura szilárdságával. Az ember majdnem érezheti a történelem súlyát, ami a szereplőre nehezedik, szimpátiát és kíváncsiságot ébresztve. Van Gogh nem csupán egy hasonlóságot, hanem az egyén lelkét is megfogja, lehetőséget adva a nézőnek, hogy elgondolkodjon annak életén, kihívásain és győzelmein.