A festmény egy napsütötte faluba, egy békés szigeti élet jelenetébe repít. Egy poros út kanyarog át a kompozíción, amelyet egyszerű, időjárás által formált épületek szegélyeznek, amelyek úgy tűnik, a trópusi melegben sütkéreznek. A buja zöld ellentétben áll a szerkezetek meleg tónusaival; a fák levelei mély árnyékzsebeket hoznak létre, a fénnyel és a sötétséggel játszva. A színes ruházatú alakok szétszórva, látszólag élvezik a nap melegét. Egy apró figura valamit a fején visz, ami egy kis aktivitást ad a jelenethez. Az ecsetvonások láthatók, texturált érzést adva a darabnak, ami a művész stílusának jellegzetessége.